Ezen a héten Szilvi, a VKP-guru a kedvenc regény témáját sorsolta ki. Sejtettem, hogy nem lesz könnyű dolgom. Bernya, mikor megemlítettem neki, hogy miről lesz szó, sokáig nem is válaszolt.

- Most mi van? - kérdeztem aggódva én.

- Gondolkodom - felelte ő, s szinte láttam, ahogy a fejében az olvasott könyvek lapjait pörgeti - Muszáj megjelölnöm csak egyetlenegyet? Az édességes posztnál is mondhattam többet.

- Jó volna. Végül ott is mondtál egyet, ami a legeslegkedvesebb. Regényből is biztos akad ilyen.

- Persze, akkor könnyű volt, mert a cicabattát én alkottam meg. De regényt sosem írtam.

- Oké, kezdjük az elejéről. Hány könyvet olvastál összesen?

- Te most tréfálsz, ugye? Fogalmam sincs - révedt el a tekintete - Több százat, több ezret, mit tudom én. Lehet, hogy csak néhány százat. Az ezer tényleg túlzás lenne.

- Ha egyszer belekezdesz egy könyvbe, mindenképp végigolvasod?

- Nem. Ha nem tetszik, félreteszem. Általában harminc-negyven oldal után döntök. De ez ritka, mert mindig belelapozok a könyvtárban vagy a könyvesboltban. Nagyjából el tudom dönteni, fog-e tetszeni, s otthon már ritkán csalódom.

- S mégis, melyiket kedvelted legjobban a végigolvasottak közül? - erősködtem.

- Az összeset - vágta rá lakonikus egyszerűséggel Bernya, s linzerrel kínált. Úgy sejtettem, azért, hogy fogjam be végre a számat, s ne kérdezzek olyat, amire nem tud válaszolni. Megettem a linzert, s kezdtem beletörődni, hogy dolgavégezetlenül fogok távozni, s a VKP-mozgalom szegényebb marad Bernya kedvenceivel.

- Volt-e olyan könyv, amit többször is elolvastál? - veselkedtem neki újra. Úgy voltam vele, ha választ nem is kapok, elterelő hadműveletként Bernya esetleg elém tesz még egy süteményt.

- Persze, Szabó Magda Abigéljét többször is, fiatal koromban. Talán négyszer is. A Monte Christo grófját is faltam, azt is legalább háromszor elolvastam, főként onnan, hogy Edmond Dantes már grófként érkezik Párizsba. Szeretem a magyar irodalom klasszikusai közül Mikszáthot és Móriczot, a kortársak közül  Grecsó Krisztiánt és Vámos Miklóst. Az Apák könyve nagyszerű! Szabó Magdától is minden fellelhetőt elolvastam. És én voltam az a diák az iskolában, aki minden kötelezőt elolvasott. Ja, Kunderától is elolvastam mindent: volt is miről beszélgetni az első randin Eva Kengurskával! És olvastam remek finn és skandináv regényeket, franciát, angolt és tengerentúlit, a címüket sem tudom már! Sajnálom! Tényleg nem tudok kedvencet mondani, ne haragudj - engesztelésül elém tett egy szelet saját készítésű túrótortát.

- Nem gond - mondtam én, teli szájjal. Megettem a süteményt, és szedelőzködni kezdtem. Az ajtóból Bernya még utánam szólt:

- Inkább azt mondd meg, mit írtak a többiek a csoportban. Hátha adnak egy-két jó ötletet, mibe kezdjek a hétvégén. Esőt mondanak vasárnapra...