Mesés reggelt!

A reggelre szánt bejegyzést már most kiposztolom, mert az ördög nem alszik, ellentétben velünk, akik reggelente szívesen ráhúznánk még egy órácskát.
Ne gondoljuk, hogy a kiadós reggeli egy éhenkórász kenguru találmánya csupán! A világ- és a magyar irodalom klasszikusai tele vannak fantasztikus reggelikkel, csak oda kell rá figyelnünk. Elvégre, üres hassal egy regényhős sem küzd végig hatszáz oldalt. Hát még, ha több kötetről is van szó! Lássuk csak. Thomas Mann komoly és filozofikus regényeiben is reggeliznek. Hans Castorp a Varázshegyen, Buddenbrookék szép időben a teraszon. A Monte Christo grófjában Edmond Dantès egyenesen villásreggelizni megy! Truman Capote kisregényéből film is készült Audrey Hepburn alakításában, ahol a főhősnő a Tiffanynál reggelizik.
De térjünk rá a magyar irodalomra. Reggeliben verhetetlenek vagyunk! Mikszáth Kálmán óta tudjuk, hogy még az olyan fontos emberek is reggeliznek, mint a pénzügyminiszter. Kosztolányi egy egész verset szentel a témának, Őszi reggeli címen. Ottlik Géza Tabáni reggeli címmel írt novellát.  És még egy mesehőst ismerek, aki szenvedélyesen reggelizett, mégpedig Bruckner Szigfridet a Négyszögletű kerek erdőből. Az idézet innen való, amikor a többiek Mikkamakka vezetésével azon tanakodnak, hogyan vágjanak ki egy eukaliptuszt.

"Először is reggelizzünk! – mondta Bruckner Szigfrid.
Lehurrogták, már csak azért is, mert délután két óra volt. Bár valamennyien tudták, hogy Bruckner Szigfrid a nap bármelyik órájában képes reggelizni. Sőt reggeltől estig képes reggelizni."

Bernya délután kettő után már nem reggelizik. Elkezdi tervezni a vacsoráját.

Vannak persze ellenpéldák is szép számmal. A Rómeó és Júliában például kihagyják a reggelit, mielőtt Rómeó hajnalban kimászna Júlia ablakán. Nem is végződött jól a napjuk!

Szép napot!

Legközelebb Mr. Bagoly érkezik, akinek egy fióka-kori emlékkel kedveskedünk.