Mesés reggelt!
Kezdjük az első bejegyzést azzal, hogyan szokott Bernya barátunk reggelizni. Ha dolgozik aznap, akkor kutyafuttában, szájába gyűrve egy szendvicset, felhajtva hozzá egy forró tejeskávét. Ellenben, amikor szabadnapos! Ráérősen kávézgat az ágyban és megtervezi a napját. Aztán gyors zuhanyt követően szendvicset készít, rántottát süt, vagy müzlit kever magának. Persze nem mindegyiket egyszerre! A konyhája pici (ismerjük a lakótelepi konyhákat!), oda nem fért be egy asztal, így a kanapén ülve, a nappaliban falatozik. Ha minden jól alakul. Ha kevésbé, akkor előtte le kell ugrania a pékségbe, mert nincs otthon friss kenyér. A pékségek Bernya gyengéi! Pláne, ha éhesen indul vásárolni. Persze, olvasott már ő is millió jó tanácsot, hogy sohase menjünk éhesen vásárolni, de mit tegyünk, ha épp nincs itthon ennivaló? Mivel lakjunk akkor jól a vásárláshoz? Ugye, hogy értelmetlenség! Viszont egy éhes kenguru a pékségben mindig jól jelent. Úgy értem, a tulajdonosnak, mint bevételi forrás. Bernya péksüteményekkel megrakodva igyekszik haza, a kiflinek már a liftben leharapja a csücskét, és így lát neki a kiadós étkezésnek. Olyan is akad, hogy reggeli előtt fogja magát, és elmegy a Rákos-patak partjára ugrálni a harmatos fűbe. Néhány kör után a Zsálya utca felé vesz kitérőt, s kedvenc kávézójában, a Chatterie Caféban issza meg aznapi második kávéját, és rendel egy sajtos szendvicset Cirmikétől. Szombat reggel pedig a Cédrus piacra igyekszik, az Örs vezér térre, zöldségért, gyümölcsért és friss, házi tejfölért és vajért. Utána következik a szombat délelőtt fénypontja, és Bernya egyik megunhatatlan kedvence: a sajtos-tejfölös lángos Sanyi bácsinál. Bernya befal egyet a frissen sült finomságból, aztán hazacipekedik, s nekilát, hogy ebédet főzzön. Így indul Bernya reggele. Kívánom, hogy a tied is jól induljon, kedves Olvasó! Szép napot!

A holnap reggeli bejegyzésben a világirodalom híres reggelijeit (v)esszük sorra.